Herakleitosz szerint nem lehet készter ugyanabba a folyóba lépni.
Dehogynem!
Itt Bécsben évente legalább egyszer mindenképp.
Mióta a bécsi operaházat a második világháború bombatalálatai után nagy nehezen 1955-ben újranyitották, a báli szezonban mindig volt itt farsangi mulatság. Egyedül 1991-ben, az Öbölháború idején nem tartották meg, mert a bécsi rendőrség nem merte bevállalni a hírességek testi épségének biztosítását.
Nem így idén. Hiába volt Bécsben terrorfenyegetettség a menekültválság miatt szilveszterkor, ezen a csütörtökön teljes díszkivilágításban úszott az operaház és csak úgy özönlöttek a szépséges báliruhás leányok és asszonyok fekete-fehér pingvin-kísérettel. A Ring hermetikusan lezárva a piros-fehér-piros bejárat előtt, 300 rendőr és még néhány tucat inkognitós biztonsági ember őrizte a gazdagok és szépek társaságát.
Már napok óta mást sem hallok a rádióban, mint hogy hogyan készülnek az operabálra.
Múlt héten egy levegővel mondta el az osztrák közszolgálati Híradó műsorvezetője, hogy Herr Fischer, az osztrák államelnök és Desirée Treichl-Stürgkh, az operabál háziasszonya idén vesz részt utoljára hivatalosan az operabálon. Nem igazán tudtam eldönteni, hogy az államelnöknek szóló kötelező könnyhullatás, vagy a pletykára mindig éhes bécsi újságíró jött elő inkább abban a fintorban, ami a háziasszony "több időt szeretnék tölteni a családommal" mondatát kísérte. Naná, hogy mindenki csak azt találgatta, hogy ugyan már miért döntött így Desirée,.... de hagyjuk a rossz nyelvek beszédeit, hátha mégsem igaz. 
Tegnapelőtt a Ringen villamosoztam és testközelből láthattam az óriási darut, ami a piros-fehér-piros belépő előtétet építette.
És persze minden egyes villamos megállóban már napok óta ki van függesztve, hogy az operabál miatt merre nem és merre mennek mégis a Ring-et érintő villamosok egészen másnap hajnalig.
És ahogy minden évben, ezen a reggelen is nagyrészt az esti Sacher virsliről, az operabál szükséges velejárójáról szólt a rádió. Merthogy ilyenkor nemcsak az operaházban, hanem nagyon sokan a tévé előtt is egy pohár pezsgő kíséretében esznek egy-egy pár roppanós virslit.
És idén is volt Lugner Luder. Vagyis az egyik leggazdagabb osztrák vállalkozó, Lugner úr megint meghívott egy szép, de legalábbis valaha volt szép hírességet, hogy elkísérje a Ring első épületébe. Idén Brooke Shields mosolygott a vén kecske mellett.
A himnuszok után bevonult a bécsi operaház balettkara, csodálatos egyveleget táncolni, majd a Placido Domingó következett. Elébb még vezényelt egy nyitányt, utána meg Olga Peretyatkoval együtt elénekelte Lehár Ferenc Víg özvegyéből az "Álom, álom, édes álom" kezdetű dalt a jelenlevők nagy ovációjával kísérve. 
És végül bevonultak a fiatalok. Annyian voltak, hogy alig fértek a kiürített nézőtér parkettjén. Persze, mert nem kevés pénzt hoz a debütánsok belépője... De nagyon szépek voltak a Swarovsky diadémmal és a 20 év alatti átlag életkorukkal. Táncoltak polkát és balra-keringőt. Az egyik kommentátor szerint idén a Star Wars ihlette a koreográfiát, ő hallja ahogy suhognak a báli ruhák jobbra és balra: fhuusss, fhuusss, fhuusss... A másik kommentátor meg egyszerűen lekeverte a hangját.
A fiatalok pontosan követték a táncmester, Roman Swabek utasításait, aki végül az operaház egész társulatával együtt kiáltotta bele a nagy térbe, hogy Alles Walzer! Amivel egyben meg is nyitotta a helyszínen tartózkodók részére is a táncparkettet.
Mindeközben a három közszolgálati műsorvezető teljes természetességgel és nem kevés gnädige Frau és egyéb cirkalmas megszólítással interjúvolta a miniszterelnököt és bé nejét, majd balrafordulva az alkancellárt és bé nejét arról, hogy mit jelent nekik a bálok bálja, fognak-e ma este táncolni és melyik designer tervezte a feleségek ruháit. (egy osztrák és egy izraeli volt a válasz, hogy még ebben is píszík legyenek). Meg néhány operaénekes hírességet angolul, spanyolul és franciául. Ugyanezen életbevágó kérdésekről. Majd Desirée kapott egy utolsó nagy virágcsokrot 9 éves bálanyai feladatait megköszönendő, mielőtt behívták a képbe Andreas Treichlt, a férjét, hogy vigye már el táncolni.
És persze bekukkantottak egy-két nyilatkozni hajlandó hírességgel teli páholyba. Mert itt minden nézőnek úgy kell éreznie, hogy mindent megtudhat és megláthat, amit egy promi életéből látni kell. Folyamatosan nyomták a báli ruhák elemzését, de persze nagyon diszkréten, nehogy bárkit is a gazdag fizetővendég közül megsértsenek. De ebben igazán évszázados gyakorlatuk van. Megszólították a porszívószájú Pamela Andersont, hogy szereti-e Bécset és megkérték a rózsaszín csipkés ruhába öltözött Barbara Schönebergert (német tévés személyiség), hogy foglalja össze, mit gondol erről az eseményről? "...ilyen csak Bécsben van, csak az osztrákok tudnak ennyi arannyal, meg pompával és egyfajta megszállottsággal bált rendezni úgy, hogy közben aki itt van, marhára élvezi a bulit". Majd mindenkinek azt ajánlotta óriási mosollyal, hogy ki ne hagyja, ha teheti. De most azonnal indul táncolni, mert eddig csak tátott szájjal nézte a megjelenteket és azok outfit-jeit.
Hogy a lelépő bálanya 'már minden mindegy' könnyedsége, vagy a sok új ötlet (#, hashtag a Faccebook üzenetekkel, képek az elmúlt 60 operabálról a falakon, kikönnyített zöld fehér virágdíszítés, stb.) tették, de idén az volt az érzésem, hogy minden hagyomány és kötelezően kimondott körmondat ellenére még a műsorvezetők is igen élvezték az eseményt... és szerintem éjfél óta pirkadatig ropták.
(képek: saját, ORF)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése