Rém cuki - romcuki

Három nyugdíjkorú, de magát még közel sem inaktívnak érző nagyi importálta Budapestről a romkocsamfeelinget, de mert mégiscsak Bécsbe hozták, hát megfejelték némi tejszínhabbal.

A Naschmarkttól induló egyik legismertebb utca, a Schleifmühlgasse, ahol amúgy is minden kicsit más. Jobbnál jobb boltok és vendéglátóipari egységek sorakoznak, hogy a galériákról ne is beszéljek. Ez utóbbiak a feljebbi részen találhatóak, míg a piachoz közelebb pezsgőbárok (Perlage és a Szigeti) meg vicces nevű éttermek és bárok sorakoznak. Nyár óta még egy nyugdíjintézet is - avagy Bécs első romcukrászdája, a Vollpension.

Ínyenc meglepetés a gólyák városában

Rust (Ruszt),  a Fertőtó egyik legtündéribb települése. XVI-XVII. százai ódon kőházakkal, virágdíszes, csinos főtérrel és főleg sok gólyafészekkel. A fertőtavi borászok egyik központja, így sok pincészet és étterem is található benne. Bécsből kényelmesen egy óra az út, aminek második fele a burgenlandi szőlődombok között csalinkázik.
 

A ruszti főtér alsó nyúlványának bal első udvarházában lakik az Im Hofgassl.
 

Nagy kapun kell bemenni a zárt udvarig, ahol egy buja növényzetű kertben, fehér napernyők alatt, hortenzia és leanderbokrok között állnak az asztalok.

Neve és a helyszín mást sejtet, mint amit végül kap az ember. Merthogy elegánsra van terítve és nagyon figyelmes a kiszolgálás. A konyhát Michael Pilz vezeti, aki igen komolyan veszi a modern gasztronómiát. Szakmáját a legnevesebb sokcsillagos hotelek és éttermek konyháján tanulta. Felesége Sanrda, borászcsaládból származik, az ő reszortja a vendégek kiszolgálása, és a berendezés. Ez meg is látszik a tárgyak és az egész étterem berendezésének kedves, apró részletein.
 

Mint most már a legtöbb helyen, az egyik pincér biztos magyar, aki hamar ajánlja vagy Szigetiék egyik pezsgőjét, vagy egy könnyű nyári fröccsöt az após - Weingut Gabriel - helyi pincéjéből.

Minthogy tudják, hogy sokan a nyári szabadtéri játékok egyikére jönnek (Fertőmeggyes, vagy Szentmargitbánya), azt is figyelembe veszik, hogy legkésőbb fél kilenckor távoznak az emberek. A konyhán nagy tempóban készítik a friss környékbeli és tengeri alapanyagokból a finomságokat.

Mi egy nyáriasan könnyed, de a modern konyhaművészet jó néhány fogását felmutató vacsorát kaptunk, marinált rókagombákkal, tonhaltartárral avokádókérmen, fetőtavi fogassal és feketetésztás kalamárival. Még mindig összefut a nyál a számban, ha rágondolok.

Az árak ehhez igazodva felsőkategóriásak, de egy-egy kivételes alkalommal belefér.

Cím: 7071, Rust (Fertőtó) Rathausplatz 10.

Tel.: +43 2685 60763

(képek: saját)

 

 

Puccini keleten - opera a római kőfejtőben

Egy ideje nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy a Bécshez közeli Sankt Margarethen kőfejtőjében megnézzem Puccini egy másik igen népszerű operáját. A plakátjai már régóta hirdetik az előadást, sötét alapon egy piros ruhás nő látható rajta, meg az opera címe: Tosca.

Puccini nyugaton - nyári operafesztivál Bregenzben

Egy hirtelen ötlettől vezérelve jegyem lett a bregenzi Seebühne idei előadására. Bregenzbe! Ami Ausztria legnyugatibb tavának, a Voralbergben levő bodeni tónak a partján fekszik 3 ország határán. Tehát nem a szomszédban van. Autóval 620 km, vonattal hét óra út. Ugyanakkor ez a  világ legnagyobb szabadtéri színpada. A csodálatos természeti adottságok és óriás színpadképek között különleges hangtechnikai megoldás mellett kelnek életre a legkülönbözőbb operák. Európában a nyári szabadtéri játékok  közül a leghíresebb, tavaly óta már a 'Festival of the year' címet is elnyerte. Itt két évente  valami különlegessel rukkolnak elő és a szaksajtóban jó ideje cikkeznek arról - főleg, hogy január óta új intendánsasszonya lett a bregenzi fesztiválnak -, hogy idén mi minden újdonsággal várják a nagyérdeműt.

De miért is olyan felkapott ez a helyszín, hogy 29 estén át dugig tele a nézőtér?

Amikor a Gewürztraminer muzsikál a szőlőhegyen

Lent Tom Cruise a fél belvárost napokra megbénítja azzal, hogy az Operaházban világpremier keretében mutatja be milyen fantasztikus filmet kreált. Napok óta más sem hallok a rádióban, minthogy Tom Cruise hol edz, hol száll meg és milyen módon kasírozzák - megemelt piros szőnyegek építésével -, hogy mégsem olyan dalia, mint ahogy azt a filmekben beállítják. És persze fiatal tini lányok visongva fogadják minden egyes nyilvános megjelenésekor. Nagy bevétele a városnak ez az esemény is... csak az itt lakók vágynak másra. 

Mert közben tombol a nyár, agyzsibbasztó 30-35 fokot mutat a hőmérő és az ember azt sem tudja hova menjen hűsölni. Ekkor érkezett a meghívó a szőlőhegyre egy helyi zenekar, a Gewürztramiener előadására.

Sült párizsi esete a meki burgerrel, avagy mi fán terem a Leberkäse?

Volt nekünk egy asztaltársaságunk az egyetem alatt, akikkel minden nap a KÖZGÁZ boltíves alagsorában kialakított menzán jobbra az utolsó előtti asztalnál találkoztunk az órák után. Valaki mindig üldögélt ott úgy fél egy és kettő között biztosan. Szerettünk oda járni, mert sokáig lehetett elidőzni még a kétes minőségű menzai koszt felett is. Még tüntettünk is a KÖZGÁZ menzájáért, hogy legyen jobb és olcsóbb a kaja. A jó a dologban az volt, hogy nagyjából egygondolkodásúak voltunk, kicsit ki is lógva a szocializmusból a kapitalizmusba ippeg  átkászálódó egyetem fura alakjai közül.

Egy eldugott hely a 9. kerületben

Évek óta csak eljártam mellette, hol gyalog, hol kocsival. Nyaranta néha benéztem a magas kovácsoltvas kerítésen keresztül a tágas kavicsos udvarra, de a palota mindig olyan komoran nézett vissza rám. A hátsó zöld parkban kétszer ha lehettem és egyszer alkalmam volt egy fogadás keretében belépni a palotába is. Ami miatt akkor éppen nagyon kivételezettnek éreztem magam, hiszen a jégszobrok között pezsgővel a kezemben parolázhattam állítólag nagyon fontos emberekkel. De az egész olyan filmbelinek tűnt, és leginkább ridegnek, távolságtartónak éreztem ezt az egyébként szemnek nagyon tetszetős helyet. Hát elkerültem. Mind a Liechtenstein parkot, mind a benne álló palotát.