Rém cuki - romcuki

Három nyugdíjkorú, de magát még közel sem inaktívnak érző nagyi importálta Budapestről a romkocsamfeelinget, de mert mégiscsak Bécsbe hozták, hát megfejelték némi tejszínhabbal.

A Naschmarkttól induló egyik legismertebb utca, a Schleifmühlgasse, ahol amúgy is minden kicsit más. Jobbnál jobb boltok és vendéglátóipari egységek sorakoznak, hogy a galériákról ne is beszéljek. Ez utóbbiak a feljebbi részen találhatóak, míg a piachoz közelebb pezsgőbárok (Perlage és a Szigeti) meg vicces nevű éttermek és bárok sorakoznak. Nyár óta még egy nyugdíjintézet is - avagy Bécs első romcukrászdája, a Vollpension.

Ínyenc meglepetés a gólyák városában

Rust (Ruszt),  a Fertőtó egyik legtündéribb települése. XVI-XVII. százai ódon kőházakkal, virágdíszes, csinos főtérrel és főleg sok gólyafészekkel. A fertőtavi borászok egyik központja, így sok pincészet és étterem is található benne. Bécsből kényelmesen egy óra az út, aminek második fele a burgenlandi szőlődombok között csalinkázik.
 

A ruszti főtér alsó nyúlványának bal első udvarházában lakik az Im Hofgassl.
 

Nagy kapun kell bemenni a zárt udvarig, ahol egy buja növényzetű kertben, fehér napernyők alatt, hortenzia és leanderbokrok között állnak az asztalok.

Neve és a helyszín mást sejtet, mint amit végül kap az ember. Merthogy elegánsra van terítve és nagyon figyelmes a kiszolgálás. A konyhát Michael Pilz vezeti, aki igen komolyan veszi a modern gasztronómiát. Szakmáját a legnevesebb sokcsillagos hotelek és éttermek konyháján tanulta. Felesége Sanrda, borászcsaládból származik, az ő reszortja a vendégek kiszolgálása, és a berendezés. Ez meg is látszik a tárgyak és az egész étterem berendezésének kedves, apró részletein.
 

Mint most már a legtöbb helyen, az egyik pincér biztos magyar, aki hamar ajánlja vagy Szigetiék egyik pezsgőjét, vagy egy könnyű nyári fröccsöt az após - Weingut Gabriel - helyi pincéjéből.

Minthogy tudják, hogy sokan a nyári szabadtéri játékok egyikére jönnek (Fertőmeggyes, vagy Szentmargitbánya), azt is figyelembe veszik, hogy legkésőbb fél kilenckor távoznak az emberek. A konyhán nagy tempóban készítik a friss környékbeli és tengeri alapanyagokból a finomságokat.

Mi egy nyáriasan könnyed, de a modern konyhaművészet jó néhány fogását felmutató vacsorát kaptunk, marinált rókagombákkal, tonhaltartárral avokádókérmen, fetőtavi fogassal és feketetésztás kalamárival. Még mindig összefut a nyál a számban, ha rágondolok.

Az árak ehhez igazodva felsőkategóriásak, de egy-egy kivételes alkalommal belefér.

Cím: 7071, Rust (Fertőtó) Rathausplatz 10.

Tel.: +43 2685 60763

(képek: saját)

 

 

Puccini keleten - opera a római kőfejtőben

Egy ideje nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy a Bécshez közeli Sankt Margarethen kőfejtőjében megnézzem Puccini egy másik igen népszerű operáját. A plakátjai már régóta hirdetik az előadást, sötét alapon egy piros ruhás nő látható rajta, meg az opera címe: Tosca.

Amikor a Gewürztraminer muzsikál a szőlőhegyen

Lent Tom Cruise a fél belvárost napokra megbénítja azzal, hogy az Operaházban világpremier keretében mutatja be milyen fantasztikus filmet kreált. Napok óta más sem hallok a rádióban, minthogy Tom Cruise hol edz, hol száll meg és milyen módon kasírozzák - megemelt piros szőnyegek építésével -, hogy mégsem olyan dalia, mint ahogy azt a filmekben beállítják. És persze fiatal tini lányok visongva fogadják minden egyes nyilvános megjelenésekor. Nagy bevétele a városnak ez az esemény is... csak az itt lakók vágynak másra. 

Mert közben tombol a nyár, agyzsibbasztó 30-35 fokot mutat a hőmérő és az ember azt sem tudja hova menjen hűsölni. Ekkor érkezett a meghívó a szőlőhegyre egy helyi zenekar, a Gewürztramiener előadására.

Sült párizsi esete a meki burgerrel, avagy mi fán terem a Leberkäse?

Volt nekünk egy asztaltársaságunk az egyetem alatt, akikkel minden nap a KÖZGÁZ boltíves alagsorában kialakított menzán jobbra az utolsó előtti asztalnál találkoztunk az órák után. Valaki mindig üldögélt ott úgy fél egy és kettő között biztosan. Szerettünk oda járni, mert sokáig lehetett elidőzni még a kétes minőségű menzai koszt felett is. Még tüntettünk is a KÖZGÁZ menzájáért, hogy legyen jobb és olcsóbb a kaja. A jó a dologban az volt, hogy nagyjából egygondolkodásúak voltunk, kicsit ki is lógva a szocializmusból a kapitalizmusba ippeg  átkászálódó egyetem fura alakjai közül.

Egy francia bisztró az elegáns bécsi bazársoron

Beaulieu

A belváros szíve közepében áll egy klasszicista stílusú épület, a Palais Ferstel. Bejarata kettö is van, egyik a Freyungról, másik a Herrengasseból. Belül vagy 10 különböző kisebb-nagyobb boltocska bújik meg az üveggel borított belső árkádos térben. Van itt régi órásbolt, siki-miki cipőbolt, meg antikvitásbolt, fodrász, egy csodás csokoládéoázis, és egy sonka-oliva bár. Mind olyan elegánsan nemes üzletek. Pont, amilyen a márványborítású épülethez illik.

Egy igazi bécsi vendéglő finom osztrák konyhával

GMOA Keller

Az Intercontinental mögötti utcában, nem messze a Stadparktól van ez az igazi hagyományos osztrák konyhát vivő étterem. Ha nem volna ennyire felkapott, azt mondanám, olyan kockás terítős kisvendéglő, de annál azért elegánsabb, ami az áraiban is tükröződik kicsit. 

A vendéglő az egyik legrégebbi múltra visszatekintő hely, aminek még magyar vonatkozásai is vannak. 

Ír kocsma nagyon jó konyhával

Charlie P's Pub and Dining

A Währinger Strasse elején, elég közel a Votivkirchéhez található ez a kocsma. Kicsit más mint egy egyszerű Bécsbe költözött ír pub, mert fish and chipsen túl is meglepően finomakat lehet enni benne. 50 fajta csapolt és üveges sört, valamint cidert mérnek pintes poharakba a pultnál és a vendéglő részen. 

Corbaci - mert itt jó elüldögélni

... mert itt jó elüldögélni

Nem kell ahhoz még csak jó kiállításnak se lennie, hogy az ember a Museumsquatier-ba menjen. Elég, ha a társaság éppen szomjazik és egy kellemes helyen szeretne eltölteni némi időt. 

Puncsolunk? Glühwein (t)error 2024-ben, mint minden évben újra

Már megnyitott a legtöbb karácsonyi vásár Bécsben, egészen Karácsonyig várják a vásárlolni és szórakozni vágyókat. A város polgármestere hivatalosan november 15-én kapcsolta fel a Rathaus előtti fenyőfa karácsonyi díszkivilágítását. Idén Alsó-Ausztriából jött a 34 méter magas, 80 éves fa. - nem is olyan öreg, 10 éve még egy 140 éves fát hoztak ide. Az éj leple alatt persze, hogy ez se zavarja a közlekedést. És hogy szép is legyen, a Wiener Gärtnerei (városi kertészet) hetekig dolgozott a fa kozmetikázásán. Néhány újabb ágat illesztettek a törzsébe, hogy dúsabb legyen, máshol megstuccolták kicsit az alakját és szépen feldíszítették a szokásos fényfüzér mellé, idén először mindenféle szélálló karácsonyi dísszel. Könnyű dolguk volt, mert mostanában 15 fok feletti a hőmérséklet. 

De hogy lesz ebből didergő puncsolás jeges napokon? - idén szerintem sehogy, mert nincs hideg.

Wienerlied, avagy mi is az a dudlizás?

A minap - sok év óta először - megint láttam osztrákot valamiért csillogó szemmel lelkesedni. Ők nem frissen frizírozott, brillgyűrűs, estélyi ruhás hölgyek voltak, akiknek a férjük aranyrögért vette, vagy maguk örökölték az operabérletet. Meg nem is zöld-fehér netán lila-fehér sálas pasik, akik csütörtökön az Ernst Happel vagy a Hütteldorfi stadion felől érkező metró egyik vagonjában nagy hangon értékelik a füvön látottakat. 
Nem. Őket egy másik dolog hívta egy helyre: a Wienerlied.

A micsoda?

Bécsi sörgyári capriccio

Ottakring akkoriban Bécs egyik elővárosa volt és meglepő módon az ott levő 150 házból 102 sörkimérési joggal bírt.  A császárvárosban és körülötte akkor 44 sörfőzde működött. Mára csak egy maradt, ám az az egy Bécs, vagy talán egész Ausztria legismertebb sörfőzdéjévé nőtte ki magát.

Tavaszi délután a grinzingi Heurigerekben

Na, már megint ezek a külföldi szavak, mi az hogy Heuriger és hol van Grinzing?

Bécs az egyetlen olyan főváros Európában, ahol 6 városi kerület 190 borásza tavaly 2,39 hektoliter bort állított elő. Főleg az északi, észak-nyugati kerületekben fekvő lankákon maradt fenn aktívan a szőlőtermesztés, maradtak fenn egész negyedek borospincékkel, és az attól elválaszthatatlan borkimérésekkel, borházakkal.

Curryvacsora a melegedőn

Bécsben is működik az Internations, ami a helyben dolgozó/élő külföldiek nemzetközi szervezete. Vagy nevezhetjük akár  nemzetközi ivó és ismerkedő klubnak is. Néha viszont szerveznek másfajta programokat is, mint legutóbb, amikor önkénteseket toboroztak főzni. A bécsi hajléktalanok részére a Caritas által működtetett melegedő konyhájában.

Jelentkeztem.

Kitérő Erdélybe

Úgy alakult, hogy a 2013-as évet Erdélyben zártam. A hargitai Madarason lépünk át az újévbe. De milyen átlépés volt ez!?! Kétszer is meg kellett tenni, mert itt máshogy jár az óra.

De még mennyire hogy máshogy! És nemcsak az óra, de az embereket is más mozgatja.

Budapesttől majdnem pontosan 700 kilométerre van a madarasi hegycsúcs, ahol 1800 méter magason az elmúlt években fölépült 2-3 panzió (pl. Súgó Panzió). Nem egészen olyanok mint az osztrák sípályák környékén, de nagyon kényelmesek és modernek. Ja, és csak magyarul beszélnek bennük.

Virágbolt a szuterénben

Majd pontosan 100 évvel létrejötte után, a  Mária Terézia által alapított és ezzel a világ egyik legrégebbi tőzsdéjének számító pénzügyi intézmény 1879-ben költözött az akkor épülő Ring egyik prominens palotájába, a Schottenring 16 alatt álló épületbe. Az építész, bizonyos Theophil von Hansen nem kisebb tervező, mint  Gottfried Semper elől happolta el a megbízást, csak mert végül hajlandó volt megfordítani az épület tengelyét 90 fokkal, úgy hogy az  párhuzamos legyen a Ringgel.

Puncsolunk? Glühwein (t)error

(felfrissítve és módosítva 2024 decemberében... a többi mint szokott, a régi)

Óriási tömegeket vonz főleg a hamar sötétedő délutánokon, estéken ez a színes fényekkel csalogató, dallamos, fahéjillatű forgatag. Bécsben több mint 700 éves hagyománya van a téli vásároknak, régebb óta rendezik őket, mint mióta karácsonyfát állítanak.

Ennek köszönhetően ilyenkor a várost ellepik az egyenbódék. A különböző turisztikai látványosságok tövében fölépülnek a kisebb-nagyobb vásárvárosok, körhinták és jászolok. Beindul a nagy Karácsony-menet. 

Osztrigaparty pezsgővel vagy fordítva?

Itt a hideg, ami igen jót tesz az osztrigáknak, mert végre ehetővé válnak. Igaz, elvileg már 2 hónapja lehetne fogysztani őket ( r betűs hónapokban), de Bécsben ilyenkor  november végén egy külön hétvégét tartanak a tiszteltükre. A Naschmarkton és a környező utcákban működő bor- és pezsgőbárokban és persze a halvendéglőkben jó eséllyel extra friss osztrigát szervíroznak az elkövetkező napokban.

Én a Szigeti pezsgőbárat szeretem. Szigeti pezsgőbár, Schleifmühlgasse (Schleifmühlgasse 19, Naschmartról nyílik balkézre, ha a  Secession épülete az ember háta mögött van).
Minthogy az egész bolt inkább csak boltocska, hát előtte felállítanak egy bodét, ahol 1-2 ügyeskezű fiatalember halomba nyitja a különböző méretű osztrigákat és adja 3-6-9-12-es kiszerelésben valamilyen mártással a vidám nagyérdeműnek. Nem feledkezve meg a mellé ívandó buborékos nedűről sem.

Egyelőre csak azt tudom, hogy ma 2-kor nyitnak, de nem, hogy mely tengerben lubickoltak a hét elején még ezek a puhatestűek és azt sem, hogy idén ki a meghívott pezsgőtárs.
Szigetiék, akik Golsban (Gálos) a Fertő tó mellett készítik hagyományos palackos érleléssel a pezsgőiket, iylenkor mindíg egy baráti cég pezsgőit is forgalmazzák.

De ha idén ez a pezsgőcsere elmaradna is, az ő Presitge Cuveé-jük, vagy a Rosé-juk annyira finom, nem beszélve a Blanc de Blanc, vagy Blanc de Noir fajtákról, hogy biztos vagyok abban, ez nem fogja csökkenteni az osztrigaélvezet élményét...



******

A pezsgő kiváló volt. Mint mindig!!!! Blanc de Noir-t ittunk, egy nagyon száraz rosét. A baráti pezsgőcég idén elmaradt és fiatalok helyett tapasztalt úriemberek nyitogatták a kemény osztrigaházakat. De megérte!

 

 

Az osztriga Normandia partjaitól jött, hatalmasak voltak. Kaptunk hozzá  piros ecetes hagymás és chillis korianderes szószt. De tán citrommal megcsepegtetve volt a legjobb.

És járt hozzá  kis kosárkában fehér baguette szeletek, felváltva fekete kerek Pumpernickel tallérokkal. Ez utóbbi fekete kenyérszeletke, amit 18-24 órán keresztük sütnek a teutonok alacsony hőfokon, hogy a magokból előbújjon a finom édes íz.





*********

Éhségünket csillapítandó - mégsem lehet normadiai osztriagával jóllakni - benéztünk a Naschmarktra is. 2 évvel ezelőtt volt ott egy török, a Mr. Falafelel szemben, akinél igen jó Iskender Kebabot árultak chillivel.
Hát idén már nem volt jó. Sajnos ide is betört a globalizáció. A csereszabatos vasrúdra fehúzott, mélyfagyasztott húspréselmények nem tudták überelni a még mindig finom piritott zsemlekocka ágyon, paradicsomsszósszal leöntött  szervírozást.

De végül mégis jóllaktunk.